Szeretjük, ha kedvelnek minket. Márpedig könnyű megszerezni mások szimpátiáját, ha teljesítjük a kívánságaikat: akkor menjünk moziba, rendeljünk egy üveg vörös bort, vagy majd megcsinálom én a prezentáció rád eső részét is, ha úgy szeretnéd. Ha egyszer belekerültünk a szívességteljesítő szerepbe, nehéz kitörni belőle, pedig nagyobb problémáink is származhatnak abból, ha mások vágyait örökké a sajátjaink elé helyezzük, mint hogy pár felesleges túlórát gyűjtünk be. (Na nem mintha a munka okozta kiégés olyan kis probléma lenne!)
A szerelem vak
Az igazán komoly gond akkor kezdődik, ha a párkapcsolatunkban sem vagyunk képesek határokat felállítani. A szerelem első időszakában szeretnénk a legjobb oldalunkat mutatni, mindenben megfelelni új párunknak, hogy biztosan mellettünk maradjon. Emiatt viszont belemehetünk olyan dolgokba, amik ellenkeznek az értékeinkkel, elveinkkel, vagy egyszerűen csak nagyon kényelmetlenek számunka. Ráadásul jellemzően az a férfi, aki ilyenekbe rendszeresen belecsalogat minket, cserébe nem mutat ugyanilyen odaadást az irányunkba, sőt. Addig próbál majd kizsákmányolni minket lelkileg, testileg, ameddig hagyjuk neki. Ha ellenkezünk és meghúzzuk a határainkat, talán elhagy, de akkor jobb is lesz nélküle.
A határaink mi magunk vagyunk
Az, hogy hol húzzuk meg az egészséges határainkat, a személyiségünktől függ. Azonban az, hogy egyáltalán meghúzzuk-e őket, már az önértékelésünkről árulkodik. Ha szeretjük és tiszteljük magunkat, akkor a határaink szilárdak lesznek – és ez fordítva is így van: az önbizalmunkat építhetjük azáltal, hogy megtanulunk nemet mondani. A legfantasztikusabb az egészben pedig az, amikor rájövünk: nem veszítjük el mások szeretetét, csak mert határokat állítottunk, hanem éppen megszerezzük ezzel a tiszteletüket.
Nemet mondani bátorságra vall: ha legközelebb rosszul érezzük magunkat egy helyzetben, más a véleményünk, mint a többségnek, vagy szívességet kérnek tőlünk, ami nagyon nincs az ínyünkre, ne válasszuk a kényelmesebb utat, miszerint hallgatunk és bólogatunk. Merjünk felállni és felemelni a hangunkat, vagy épp sarkon fordulni és elmenni, amikor mindenki más marad! Lehet, hogy ez abban a pillanatban szörnyű stresszt jelent, de legalább este tükörbe tudunk majd nézni tudva, hogy hitelesek maradtunk.
A határok felállítása nem azt jelenti, hogy barátságtalanok, bunkók vagy önzők vagyunk a kapcsolatainkban. Nemet mondani azt jelenti, hogy felismerjük: a feladat meghaladja az erőnket, az elveinket. Lehet ezt kedvesen és együttérzően is megtenni, illetve lehet útba is igazítani a másikat, ki az, akihez segítségért fordulhat
Szerelem és szeretet
Míg a szerelem irreális és intenzív mivoltát már emlegettük, ne feledkezzünk meg a mély, érett szeretetről sem. Eric Fromm szerint a valódi szeretet nem érzelem, hanem cselekvés: az, hogy aktívan törekszünk arra, hogy a másik boldog legyen, míg ő ugyanezt teszi értünk. Ehhez ismernünk kell a másikat, mi teszi őt valóban boldoggá. Különösen figyelnünk kell erre gyermekeink esetében: bár lehet, hogy ők azt gondolják, egy nagy rakás édesség, egy szünnap az iskolából vagy az éjfélig tartó videojáték lenne a boldogságuk kulcsa, nekünk felnőttfejjel mérlegelnünk kell, és velük szemben, de az ő érdekükben is ugyanúgy meghúzni az egészséges határokat. Ezáltal ugyanis őket is segítjük megismerni saját magukat, szükségleteiket és azok kontrollálását. A magabiztosság és a helyes önértékelés kialakítása ezzel kezdődik.
Forrás: ridikul.hu